2012. ÉVI BESZÁMOLÓK

 

Gólyamúzeum és a Mohácsi Emlékhely meglátogatása - 2012. október 27.

2012 október 27.-én, a Baranyai Camping Klub szervezésében kirándultunk Mohácsra. Induláskor nagyon jó volt nézni a kedves ismerős arcokat. A szervezők Karády Károlyné és Buzády György voltak. Induláskor már meglepetés ért bennünket. Mindenki ajándékot kapott: egy csokit, ami ízléses barna csomagolásban őszi terméssel díszítve. Az ajándékot Inke állította össze nagy szeretettel és kifogástalan ízléssel.

Az első állomásunk Kölked volt ahol a Gólya-múzeumot néztük meg. Mielőtt a múzeumba értünk volna egy kis pólyás babát sorsoltak ki, melyet legnagyobb örömömre én nyertem meg. A múzeumban nagyon szimpatikus tárlatvezetőnő ismertette velünk a  látnivalókat. Kedves humorával nagyon sok számunkra ismeretlen dolgot mesélt a gólyákról. 

A továbbiakban Sátorhely volt az úti célunk, de hogy itt sem maradjon el a szervezők kedveskedése 1 csomag kávét sorsoltak ki, mivel a kávé a török "vendégeskedésre" emlékeztet bennünket. Az emlékparkban Varga György volt az idegenvezetőnk, aki nagyon felkészülten élvezetes és a hazaszeretettől áthatott előadással gyönyörködtetett el bennünket. Egy lélekharang megszólaltatással és koszorú elhelyezéssel ért véget az emlékparki sétánk.

A kirándulást egy jóízű gulyás elfogyasztása és baráti beszélgetés fejezett be. Az utazás résztvevői nevében köszönjük a szervezőknek a szép napot. g

Légrádi Istvánné (Gizike)

 

Utótalálkozó - 2012. október 21-23.

Évzáró Csokonyán
Végre, vagy sajnos? Újra Csokonyavisonta! Végre, mert kellemes, jó a víz, a camping, a társaság. Sajnos, mert az idei évben ez az utolsó. Úgy érzem minden remekül sikerült, mert az időjárástól ilyenkor nem lehet csupa jót várni.

Volt aki már szerdán települt, de a hivatalos pénteki napon már szép számmal összejöttünk. Mindenki örült a találkozásnak, bár az esti beszélgetések lerövidültek az esti párás, hűvös idő miatt. Ezeket próbáltuk teljesebbé tenni a délelőtti, délutáni fürdések közben. Az időjárásra semmi panasz nem lehetett, mindenki szárazon pakolhatott össze.
Vasárnap este azért volt egy nagyobb összejövetel is, a majdnem hagyományos zsíros kenyér parti, melyet forralt borozással kötött össze a most debütáló elnökségi tag, a rendezvény házigazdája: Deverdics Józsi. Új ötlet volt, választék bővítésként a töpörtyűkrémes kenyér is, mely nem várt sikert aratott. Azt hiszem mindenki elégedettségére, bár ekkora társaságban mindig akadnak szigorúbb kritikusok is, és van aki csak a vicces, csipkelődés miatt szól. 
Hétfőn este, 19:30-kor, pontos időben kezdődött a camping évadot záró immár hagyományos tűzijáték Borsi szervezésében, amely mindenki tetszését elnyerte, és végre sikerült a hozzá megfelelő helyet is megtalálni. A tó vizében szépen búcsúztak a leeső "csillagok".
Kedden még az idő is a mi kedvünket tükrözte vissza, ködös, párás volt amikor elköszöntünk egymástól. Hamar eltelt ez a hosszú hétvége, ez az év. Köszönet a Szervezőknek, találkozunk 2013-ban! g

Szommer Józsi és Vera

 

Tamási Találkozó - 2012. szeptember 6-9.

Mindenki nagy örömére elérkezett ismét a tamási találkozó ideje. Ki előbb, ki utóbb de végül mindenki odaért. Ismét nagy létszámmal voltunk jelen. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Tamási fürdő a tagok körében. Mindenki örült az újonnan érkező vendégnek. Kiváló időnk volt ennél jobbat nem is kívánhattunk volna. Mindenki talált okot szokás szerint a közös evés-ivásnak, ahol hosszas esti beszélgetésekbe torkollott a nap. Az elmaradhatatlan lángos is olyan finomra sikeredett, hogy minden darab elfogyott. A zenét szokás szerint Tamás szolgáltatta nekünk nagy örömünkre. A vörös bor, amit nagyon dicsértek megtette hatását és igen jó hangulatban roptuk a táncot késő estig. Szokás szerint a kemping vezető és a dolgozók valamint a fürdő vezetője is részt vett a közös vacsoránkon, akik igen jól érzik már magukat körünkben. A fürdőben nagyon jókat fürödtünk. A BCC kis csapata buzgón, vette igénybe a csúszda adta lehetőséget. Amíg bírtuk szusszal a sok lépcsőt addig csúsztunk. Nézőközönségünk is akadt bőven, akik jól szórakoztak a mi csúszdázásunkon. Szommer Józsinak köszönhetően jó képek születtek róla. Ő volt, aki leste a pillanatot, amikor indultunk, és amikor érkeztünk a vízbe. A fürdőben a virágok fantasztikusak lettek tavasz óta, még banán is van, amit talán kevesen láttak természetes környezetben érni. Szomorúan de sajnos el kellett pakolnunk vasárnap és irigykedve néztük azokat, akik még tudtak maradni. Köszönöm mindazoknak a munkáját, akik segítettek a lángos készítésnél, sütésnél, osztásnál. g

Treszner Marcsi

 

Szuloki Találkozó - 2012. augusztus 16-20.

SZULOK. Igen, csupa nagy betűvel!! Régi kempinges barátaink ódákat meséltek a kempingről és a nagyon finom, és forró gyógyvízről... Augusztus 10. én délután érkeztünk, sátrat állítottunk és irány a fürdés! A két medencét felváltva engedték le tehát minden reggel volt forró víz az egyikben (41 fokos) aki korán ébredt az mehetett fürdeni mert a kempingesek éjjel - nappal fürödhettek amit maximálisan ki is használtunk! A kemping egész területén hatalmas platán fák vannak amitől nagyon kellemes hűvös-árnyas. Ahol igazán jókat pihentünk . Ragyogó időnk volt kánikulai forróság. Kedd esti fürdőzéskor Marika névnapja alkalmából úszóbárral várt bennünket a medencében igazán kellemes volt fürdőzés közben koccintani, pezsgőzi. Szombat délután Marika vezényletével kolbászos lecsó főzéséhez készülődtünk. Lányok a paprika-paradicsom és a hagymát tisztították a fiuk a kolbászt darabolták. míg mi kukták fürödtünk, addig Marika, János finom lecsót főzött. Vacsora után a társaság az éjszakai fürdőzést választotta , közben az úszóbárból rumos meggyet csipegettünk. Medencében úszkálás közben a csillaghullást is figyelhettük. Vasárnap igazi ünnepi ebédet főzött Marika. Báránypörköltet amit még azok is nagyon dicsértek akik fenntartással készültek az evéshez. Hétfőn délelőtt vígan pancsoltunk de délután szomorúan a sátorbontás következett. Nagyon jól éreztük magunkat köszönjük a szervezést! 

Nagy Gézáné Magdi

 

Révfülöpi Találkozó - 2012. augusztus 13-22.

Az idén nyáron is eljött a várva-várt balatoni találkozó. Negyedik alkalommal gyűltek össze a BCC-sek az északi parti Révfülöp gyönyörű kempingjében. Házigazdánk ismét kitett magáért, felejthetetlen 10 napot köszönünk idén is Neki.

Mi különösen vártuk ezt a találkozót, hiszen a másik hosszú nyaralás az idén kimaradt, és már hiányoztak azok a barátok, akikkel csak ilyen találkozókon tudunk együtt lenni. Nem csak mi felnőttek, a gyerekek is nagyon megörültek egymásnak, rögtön megtalálták a közös hangot kicsik és nagyobbak is egyaránt.

A sors úgy hozta, hogy az elsők között érkeztünk meg, a Deverdics család volt a fogadóbizottság. Az első, kicsit hűvösebb napok után sorra jöttek a klubtársak és velük együtt a jó idő is. Előkerültek a pálinkás poharak, koccintásoktól volt hangos környezetünk. Kelemen Sanyi az idén beújított, a mézes, barackos pálinkája nagy sikert aratott nem csak a férfiak körében.:)))). És hát ott volt az elengedhetetlen barát – a híres badacsonyi szürkebarát.

Mire elérkezett a találkozó hivatalos első napja, már mindenki megérkezett és felépítkezett. Bár sokan visszamondták jelentkezésüket, ettől eltekintve a végén szép számban képviseltük a BCC-t. Szomi Józsi ugyan egyedül érkezett, de fáradságot nem ismerve építette táborukat, hogy mire Vera megérkezik, minden rendben legyen.

A hivatalos megnyitót követően természetesen a már-már megszokottá váló karaoke buli sem maradhatott el. Az idén a csapatot erősítette Nuszpl Árpi hangja és táncos lába, valamint Erb Laci profikat is meghazudtoló előadása. A fiúk igazi sztárok módjára uralták a színpadot, és a mikrofont, ismét bebizonyították, hogy bár a BCC létszámban kis falat volt, de énektudásban egyértelműen elvitte a pálmát.

Rózsi mama felvállalta a „mindennapi levesünket add meg nekünk ma” szerepet, finomabbnál finomabb levesek kerültek az asztalokra minden ebédkor az Ő jóvoltából. Ezúton is köszönjük neki.

Természetesen nem hiányozhatott a sorból a mindennapos esti filmvetítés sem, a gyerekek nagy örömére, igaz mi öregek is sokszor ott ragadtunk és végignéztük az esti mesét. Míg a gyerekek filmeztek, mi felnőttek beszélgettünk, és a poharakkal kar tornát végeztünk - hol barackkal, hol szilvával, hol a „baráttal”, és előkerült a jó öreg pécsi Szalon is. Az édességet szeretőknek is jutott minden nap, valamelyik klubtárs jóvoltából készített finomság. Tartottunk születésnapot is, Deverdics Milán is egy évvel öregebb lett. Észre sem vesszük, hogy felnőnek mellettünk a gyerekek.

Ismét volt aszfalt rajzverseny, ahol külön díjas lett Erbné Tündi, a Bencének rajzolt ananászokkal.

Volt lecsófőző verseny, amire Devi Gábor isteni finom lecsót készített. Bár csak 10.-ek lettünk, de érdekesség képen a mi bográcsunkban maradt a legkevesebb lecsó. Sári lányom ugyan nem szereti a lecsót, de azt a keveset, amit kóstolónak elhoztunk belapátolta, sőt még a tényárját is kitörölte. Csak halkan jegyzem meg – a versenyt a zsűri elnöke és csapata nyerte meg.

Volt tűzoltó bemutató, gyermek ügyességi verseny, póni lovaglás, állatsimogatás, utcabál, melyeken szép számban vettek részt BCC-s tagok is. Bebizonyítottuk, hogy nem csak az énekhangunk, de a tánctudásunk is messze kimagasló.

A közös vacsoránk külön kérésre, de egybehangzó szavazással, lángos parti lett, ahol igazán kitett magáért Szomi Józsi és Deverdics Józsi is. Hölgyeket megszégyenítő lelkesedéssel sütötték nekünk a lángosokat. Mi talán életünkben nem ettünk még Rózsi mama lángosánál finomabbat (elnézést a megszólításért, de az összes gyerek úgy hívta, ahogy Deverdics Milánka).

Szokásos módon Gábor megszervezte a gyerekeknek az állatos tombolasorolást is, ahol minden aprónép talált kedvére való játékot, csokit, cukorkát.

Nem hiányozhatott a mindennapi fürdés, homokozás, a labdázás, ahol nem csak a gyerekek voltak aktívak, az esti horgászatok, a nagy, közös beszélgetések és az ízletes kürtös kalács sem.

Házigazdánk különösen odafigyelt mindenre, ha problémánk adódott, rögtön ott volt és intézkedett. És végre a meleg víz ellátottság is javult. Igazából csak az árva szúnyogok keserítették meg az esti fürdőzésünket, no meg a hajnali szúnyogirtás, permetezés.

De ahogy mindig, most is elérkezett a búcsú ideje, volt, aki még maradt egy kicsit, őket irigykedve nézve összecsomagoltunk és búcsút intettünk a Balatonnak és barátainknak. Testben és lélekben kipihenve indultunk útnak, várva a következő találkozót. g

Nuszpl Ági

 

Igali Találkozó - 2012. július 25-29.

Igali nyár!
Mivel a nyár közepére még nem volt találkozó szervezve Igalra, azt gondoltuk, hogy rengetegen lesznek! Hát, nem így volt! Rajtunk kívül alig-alig voltak! Csütörtökön érkeztünk, de néhányan már kedden, szerdán jöttek: Szommerék, Tresznerék, Deverdicsék. Buzády Gyuri bácsi betegsége miatt - innen is jó kívánságainkat küldjük: gyógyulj meg mihamarabb! - , Gábor vállalta fel a házigazda szerepét. Szokásos üdvözlésekkel, kipakolással telt a nap, miközben folyamatosan érkeztek a többiek is. Nem csak tőlünk voltunk, hanem az MHKK is képviseltette magát néhány lakókocsival. Holler (mézes) Gyuri és Mariska a retró kort idézve, sátorral érkeztek, többen csodájukra jártunk. Szombatra lett meg a teljes létszám, 14 lakókocsi, 30 fő. Csütörtök délután kaptunk egy kis esőt, de utána velünk voltak az égiek, végig ragyogó időben volt részünk. Sokat fürödtünk, a kempinggel ellentétben, a strandon rengetegen voltak. Az új komplexumban kissé (nagyon!) csalódtunk. Nem azt kaptuk, amit vártunk, de lehet, hogy Tamási után kicsit elszálltunk, és nagyok lettek az igényeink. Megnéztük, kipróbáltuk, és maradtunk a jól bevált medencéknél. A vállalkozó kedvűek idén próbálhatták ki először a domboldali csúszdát. Holler Gyuri - korát meghazudtolva - , és Takács Csaba versenyre keltek, napokon keresztül olyan lelkesedéssel csúsztak, mint a gyerekek. A kemping meglepett bennünket egy felállítható sátorral, és sörpadokkal, így nem volt gond, ha többen össze akartunk ülni egy jó vacsorára, beszélgetésre. Gáborék szombat estére közös vacsorát szerveztek ide, nagyon finom paprikás krumplit rittyentettek, mellé sört osztottak. Savanyúságot mindenki hozott magának, kínálta a mellette ülőket, így aztán többféle közül lehetett válogatni. A vacsora zenésre sikeredett, mivel a strandon éjszakai buli volt – ami kis keserűséget okozott az éjszakai pihenésben. Kevesebb fűnyírással is kiegyeztünk volna, a strand részéről. (Az örömbe egy kis üröm is vegyült) A vasárnap fürdéssel, pakolással telt. Mindent összevetve nagyon jól éreztük magunkat, a kisebb létszám miatt családias hangulatban, nagyokat beszélgetve, még nagyobbakat fürödve, aktív pihenéssel telt el ez a néhány nap. Gyuri bácsinak köszönjük, hogy lehetővé tette szervezésével ezt a pihenőt – sajnáljuk, hogy nem lehetett itt - , Gábornak pedig külön köszönjük, hogy bevállalta, a gardírozásunkat, és remek házigazda volt! További jó és szép nyarat kívánok minden Klubtársnak!

Fekete Gyöngyi

 

Nyári Találkozó Tiszakécskén - 2012. július 5-15.

Végre megkezdődött a nyári találkozó, amihez az időjárás is igen nyári lett. Most aztán tényleg csak a víz mellett lehetett kibírni a rekkenő hőségben. A jelentkezők közül voltak, akik meghátráltak, de azért szép számmal voltak, akiket a meleg nem ijesztett el. Mi már kedden mentünk mivel néhányan kiírattunk magunknak egy kis kényeztető masszázst. Voltak, akik szerdán-csütörtökön, illetve a következő héten jöttek.
Szombaton tartottunk egy nyitó estet ahol kört alkotva ettünk, ittunk, beszélgettünk. Hétfőn biciklitúrára mentünk, melyet fagyizással kötöttünk össze. Mivel nagy sikert aratott, ezért másnap, módosított csapattal, más irányba megismételtük. Szerdán a kedvelt masinisztánk elvitt minket a kékfestő műhelybe ahol végre Miklós bácsi megmutatta mit is csinál a kékfestő. Sajnálatos, hogy már csak néhány ember műveli ezt a csodálatos mesterséget. Lehetett vásárolni is náluk.
Természetesen a programok mellett nagyon sokat fürödtünk, szinte csak enni mentünk ki a vízből, főleg az első héten. Büszke vagyok arra, hogy sok, eddig MHKK tagként részt vevő vendégeink beléptek klubunkhoz. Nagyon jól érezték magukat velünk, bár már nem először. Csütörtökön csirkepörkölt-főző versenyt rendeztünk, nagy sikerrel. Előkerültek a bográcsok és minden résztvevő lázasan tevékenykedett. Akik nem főztek azok hozták nekünk az italokat nehogy kiszáradjunk. Ennek a veszélye nem állt fenn! Mindenki kóstolgatott melyik milyen. Volt gyerekbarát meg csípős is. A végén a zsűri nehéz helyzetben volt és hosszas tanakodás után eldőlt a 3 helyezett. Minden helyezett átvette a díjat és boldogan álltunk neki a sok finomság elfogyasztásának.
Számomra külön öröm volt, hogy a Miszlai család is köztünk volt és Erzsi egy kis beszéd megtartását követően megajándékozott engem egy saját maga által készített bohóccal.
Igen nagy becsben lesz nálam és úgy őrzöm, ahogy Erzsire mindig gondolok. Hosszasan beszélgetett a csapat, majd nyugovóra tértünk.
A találkozón nagyon sok gyerek volt, ami nagy öröm, mivel a jövő generációjának adhatunk ízelítőt a kempingezésről. Minden este úgy kellett őket hazaterelni, mert nem akartak lefeküdni.
Esténként süniket kerestek. Vittük nekik a lámpát, hogy lássanak. Sikerült is mindenki örömére. Kétszer tudtuk megfogni őket. Csak idén öregek jöttek, azok meg nagyon szúrnak, de egy kicsit ők is simogathatták, és jobban megismerkedhettek velük. Aztán elengedtük őket.
Nagyon gyorsan eltelt a nyaralás és ki előbb, ki utóbb összepakolt és elindult hazafelé. g

Treszner Marcsi

 

Júniusi Találkozó Tamásiban - 2012. június 14-17.

Aggódva vártam a találkozót, hiszen mi kedden szakadó esőben mentünk, illetve érkeztünk meg. A meteorológusok napokig mondtak mindenfélét, ezek alapján nem tudtuk eldönteni milyen idő is lesz. De szerencsére másnaptól megemberelte magát az idő és nem, hogy fáztunk, hanem rekkenő hőségben fürdőztünk. Szerdától kezdve szállingóztak a lakókocsik és szépen telt a kemping. Mindenki örült, hogy újra kempingesek között lehet.
Csodájára jártunk az új és nagyon igényes fürdőnek. Igazán színvonalas lett!
Akár hideg, akár meleg van, mindenki megtalálja a számára megfelelő vizet tartalmazó medencét.
Az élménymedence csúszdája különös elégedettségünkre szolgált mivel mi felnőttek, gyerekeket is felülmúló módon élveztük. Voltak ott akkora csobbanások, hogy a víz átcsapott a falon is a szomszéd medencében landolva. Pedig volt, akit alig tudtunk rábeszélni a csúszásra azután meg alig tudta abbahagyni.
Szép számmal voltak velünk unokák is. Próbáljuk a jövő kempinges nemzedékét nevelgetni.
Sokan jöttek más társklubból is.
Örültem a sok ismerős és ismeretlen kempingesnek. Vannak, akikkel már rég nem láttuk egymást és igen jól esett a jelenlétük. Sajnos voltak, akik csak szombaton tudtak jönni ezért ők lemaradtak a pénteki buliról.
A résztvevők, - már-már szokás szerint - ehettek a Schütz Rozi által készített lángosból és finom vörös borral öblíthették le. Kedvelt zenészünk, Tamás húzta a talp alá valót. Meghívtuk a kemping dolgozóit és természetesen, Anitát a kemping vezetőjét is. Tiszteletünkre elfogadta a meghívást a fürdő vezetője és műszaki igazgatója is, akiknek talán új volt még, hogy ennyi lakókocsival vagyunk a kempingben. Nagyon kedvesek és közvetlenek voltak velünk. Nagyon remélem, hogy hosszú távú és gyümölcsöző lesz a kapcsolatunk.
Igen jó kedvvel telt az este. Volt, aki páholyból nézte az eseményeket, mert azon a placcon álltak ahol a buli zajlott. Volt, aki a csapatával aznap este közös vacsorát tartott, de aztán csatlakoztak hozzánk. Sokat fürödtek és beszélgettek a résztvevők.
Sajnos eljött a vasárnap is és össze kellett pakolni, de voltak néhányan, akik még maradtak pár napot.
Ezúton szeretném megköszönni a segítőimnek a munkáját!
Többek között Schütz Rozinak, Kálmán Jutkának, Platz Ancsának, Deverdics Józsinak, akik segítettek a lángos készítésben. Aztán Platz Lajosnak, hogy ilyen mennyiségű sajtot egyedül lereszelt és minden nőt lepipálva osztotta a lángosokra, így kivételesen mindenkinek jutott is. Köszönet a sütő gárdának, akik a tűző napon sütötték a rengeteg lángost: Farkas Jani, Tumpek Feri, Kondákor Tibi.
Külön köszönet Eiler Matyinak, aki színes fényekkel lepett meg minket, ezzel is emelve a hangulatot. 
Az egyetlen szomorú dolog az volt, hogy ennek ellenére voltak megint elégedetlenkedők. Pedig mi mindannyian azért dolgoztunk, hogy mások jól érezzék magukat. g

Treszner Marcsi

 

Pünkösdi Találkozó Baján - 2012. május 24-28.

2012. május 24-én kezdetét vette a BCC pünkösdi találkozója. Annak ellenére, hogy a héten uralkodó borongós idő miatt kevesen tudtak eljönni Bajára, egy rendkívül élménydús, és családias hétvégét tölthettünk együtt. 
A pénteki nappal nem csak a klub tagjai, de a jó idő is megérkezett a folyóparti városba. Mint sokan értesültek róla, a bajai kemping elköltözött. Bár néhányan, köztük jómagam is, hiányolták a régi, ősi fák által árnyékolt kempinget, az új helyen sem lehetett okunk a panaszra. A klubtagok közvetlenül a Sugovica partján foglalhattak helyet, ahonnan csodás kilátás nyílt Baja legszebb helyére, a part menti sétányra és a yacht kikötőre a túloldalt.
A közeli víz jóvoltából a kempingtől ingyen kenukat és kajakokat vehettünk kölcsön, így a víz felszínéről megcsodálva a várost és a Petőfi-szigetet. Persze ez sem ment teljesen zökkenőmentesen, így mikor a Szommer Józsi, Nagy Tomi, Deverdics Gábor féle ütős hármas megpróbált kényelmesen elhelyezkedni a kenuban, közvetlenül a part menti fél méteres vízbe borult bele, így az utukat már a víz hőmérsékletével azonosulva tudták elkezdeni. Talán a víz jótékony hatásának eredménye, hogy az út során jócskán lehagyták a mögöttük kullogó Galambos család hármasát.
A hétvége a gyerekek számára volt a legfontosabb, hisz vasárnap gyereknapot ünnepelt az egész ország. Ez alkalomból a kempingben különböző tánc- és énekprodukciók kerültek bemutatásra, a szigeten pedig a búcsúkból jól ismert játékokkal (dodzsem, céllövölde, halászat, kisvonat, körhinta, ugrálóvár) tölthették el a napot. A legkisebbek közül került ki a BCC csapat legeredményesebb focistája, Deverdics Milán, aki a napok folyamán a legtapasztaltabb felnőtteket is lejátszotta a pályáról. A két éves gyerek karrierje kezdetén áll, így szívesen várja a támogatókat.
Természetesen megtartottuk a hagyományőrző petáng versenyt is, ahol meglepő fordulatokat vettek az események. Galambos Viki, aki eddig a mezőny végén kullogott, hirtelen gyorsasággal fejlődött a tél során, és mindenki csodálatára veretlenül nyerte meg a Pünkösdi Petáng Kupát. 
Ha már bajai a találkozó, a közös vacsorán nem maradhatott el az igazi bajai halászlé. Galambos Józsi, tapasztalt halászléfőző mester vette kézbe a dolgot, így a klubtagok elégedetten kóstolhatták meg Baja jellegzetes ételét.
Vasárnap este dottóra szálltunk, ami körbevezette a csapatot a város legszebb pontjain. Meglátogattuk a macskakövekből kirakott Szentháromság teret, ahol egykor az Aranysárkány című filmet is forgatták. Megnéztük a városi könyvtárat, mely egykor zsidó templomként funkcionált, majd eljutottunk a Türr kilátóig, ahol a Duna és a Sugovica kettéválik.
Az estéket a homokos parton ülve tölthettük, ahol a csendes beszélgetések mellett a kivilágított szökőkútban gyönyörködhettünk, mely a folyó közepén helyezkedett el. A nappali parton az élet és a természet közelében érezhettük magunkat. A zöldellő fák hűs árnyékot nyújtottak, miközben a kicsi, bolyhos vadkacsákat figyelhettük, amint kissé ügyetlenül az anyjuk után totyognak szépen sorban.
Hétfőn sajnos elérkezett az a nap, amikor a találkozó véget ért, ám még ekkor is elég izgalomban volt részünk. Egyik pillanatról a másikra borult be, és kezdett el fújni a szél. Mi, sátrasok, egy Forma 1-es csapat gyorsaságával pakoltuk össze pakkjainkat és tizenöt perc alatt már készen is voltunk. A teljes felszerelés biztonságba, eső-védett helyre tettük: a kocsiba. A várt hatalmas vihar helyett azonban csak egy nyári zuhanyt kaptunk.
Bár a pünkösdi találkozó csak egy hétvége erejéig tartott, az egyik legélménydúsabb találkozónak tartom. Talán a családias hangulatnak, vagy Baja otthonos mivoltának köszönhetjük, de mindenképpen örök élmény lesz a csapat számára. g

Galambos Renáta

 

Majális Igalban - 2012. április 27 - május 1.

Nagy várakozással indultunk el idén is Igalra. Remélve hogy az időjárás jobb lesz mint tavaly volt. Ez valóra is vált, mert szinte nyári kánikulában teltek a napok.

Mi szombaton délelőtt érkeztünk, de ekkor már igen sok klubtárs volt a kempingben. Buzády Gyuri bácsi és Icuka szívélyesen fogadott bennünket, és ismertette a programot. Miután köszöntöttük az ismerősöket, letáboroztunk. Az első nap fürdéssel telt el. Gyuri bácsi nagyon jó ötlete volt a darts és a petanque játékok versenye. Na erre mi is beneveztünk. Jókat játszottunk és eközben új ismeretségek, barátságok kötődtek játékostársainkkal. Igen a játék összeköti a résztvevőket és ez nagyon jó dolog!
Szép számmal volt jelentkező mindkét játékra, örömmel látva hogy mennyi gyerek is részt vett benne.

Az esték is jól alakultak. Volt mikor gitár hangját hozta a langyos szél, vagy vidám kacajokat az összeverődött baráti társaságok felől. Főzés, grillezés illata terjengett, és volt aki a 70. születésnapját is itt ünnepelte.

Azt láttam, hogy hétfőn este igen jó hangulatúra sikerült a "retro" sör-virslis majális. Transzparenseket készítettünk, és mozgalmi dalokat énekelve, zászlókat lengetve felvonultunk. Éljen május elseje!

A felvonulást követően Gyuri bácsi beszámolója következett, melyen részt vett a fürdő és kemping két vezetője. 
Ismertették a fürdő fejlesztési, átadási eseményeit, időpontját.

A klub részéről felmerült néhány igény, pl. hogy legyen legalább egy közösségi helyiség, ahol rossz idő esetén 50-60 ember elfér.Ennek megvalósítására ígéretet is tettek. A fejlesztést nehezíti az is, hogy a fürdő és kemping nincs egy tulajdonban.

Ezután következett az est fénypontja: az eredményhirdetés. A darts és petáng játékok nyertesei szép oklevelet kaptak. A résztvevő gyerekeket pedig külön édességgel jutalmazták.

A tombola sorsolása is vidáman telt, számos ajándéktárggyal. És akkor jött, a VIRSLI és a SÖR! Papírtálcán, mustárral, zsemlével mint anno. Csak a sör volt dobozos. Hát ha még az is
korsóban lett volna felszolgálva!

A keddi nap a legtöbb résztvevőnek csomagolással telt, de azért még jutott egy kis idő strandolásra is.
Voltak akik még maradtak 1-2 napot.

Köszönjük Gyuri bácsinak a jó szervezést, a hangulatos szép napokat. Feleségének pedig a háttérmunkát. Igazán jól éreztük magunkat. 

Horváth Zoltánné (Márta)

 

Húsvét Kiskunmajsán - 2012. április 5-9.

Ismét eljött a várva várt Húsvét. Szokásunkhoz híven az ünnepeket Kiskunmajsán töltöttük. Idén ugyan az időjárás nem nagyon kedvezett a kempingeseknek, de nem hagytuk, hogy a kedvünket szegje. Akik kicsit korábban érkeztek azok még napfürdőzhettek, mert még jó idő volt.

17 egységgel voltunk jelen, 34 felnőtt és 11 gyermek. Lázas pakolás után megkezdtük a jó kis gyógyvíz hatásának élvezetét. Szokás szerint a kemping vezetése kitett magáért és pálinkával és forralt borral várta az érkezőket. A koszorúzás és megnyitó után csodálatos nagy pogácsákkal kínáltak minket, melyet nagyon finom borral öblíthettük le. Az esti szalonnasütést sajnos elmosta az eső, de ameddig csak szemerkélt addig a kempingezők körbeülték a tüzet és sütötték a finom mangalica szalonnát, melyhez finom alföldi hagymát is kaptunk. Aki később csatlakozott, - már nagyon esett az eső - elvitte magával és serpenyőben megsütötte az elő-sátrában.
Az elmaradhatatlan vetélkedő igen jó hangulatúra sikeredett és kellően értékelte is a kemping. Volt grillázs készítési bemutató, vásárlási lehetőséggel, valamint húsvéti tojás készítő, aki olyan magas színvonalon művelte a tojások festését, patkolását és azsúrozását, hogy mindenki csodájára járt. Aki szereti a fa játékokat azok biztos talált magának egy kedves és segítőkész úriember által. Egy klubtárs kempingfelszereléseket kínált. Nála is nagy volt a nyüzsgés minden nap.
Nagy Gábor kedves klubtársunk meglepett minket saját készítésű meggylikőrrel, természetesen meggyel együtt a hordóban. Mindenkit értesítettem a jó hírről és egyik este egy kis asztalt körül ülve ittuk illetve ettük a finomságot, amit ez úton is megköszönünk neki. Elég ütős volt, mert a meggyben több volt az alkohol, mint a lében és még etette is magát. A kempingnek köszönhetően megrendezésre került az esti bál, amire a díjak kiosztása után került sor. Bár a BCC részéről nem sokan voltunk, de aki ott volt az remekül érezte magát. Húsvét hétfőn természetesen jött a nyuszi. A gyerekek kaptak a BCC nevében némi apróságot és jött a kemping nyuszija is ahonnan szintén kaptak egy kis édességet. Nagy örömben telt nekik a délelőtt. Aztán a locsolók is megérkeztek úgy a kemping részéről, mint a klubtársak részéről, amire büszkék lehetünk, hiszen kiveszni látszik ez a népi szokás. Köszönjük azoknak a kempinges barátainknak, akik még viszik tovább ezt a szokást.
Mostanában nem fordult elő hogy húsvétkor esik a hó, de most ezt is meg kellett tapasztalnunk. Mindenki lázas pakolásba kezdett és a szokottnál gyorsabban indult hazafelé. Reméljük a következő találkozónk már ragyogó napsütésben telik. Köszönjük Kálmán Józsinak a szervezést és a majsai kempingnek a vendéglátást. 

Treszner Marcsi

 

Látogatás a Zsolnay negyedben - Pécs - 2012. március 31.

„Ismerd meg annak a városnak az értékeit, ahol laksz!” 

A fenti szándékkal a BCC már többedik alkalommal szervezett túrát Pécsett. Március 31-én a Zsolnay Kulturális Negyedbe látogattunk el. 9,45-től gyülekeztünk a Major utcai Nyugati kapunál, s miután túlestünk a pénzbeszedés procedúráján, lassan elindultunk a régi gyár területére. Már ekkor elkezdődött a gyönyörködés, mert mindannyian megállapítottuk, hogy nagyon jól sikerült a Zsolnay gyár leromlott állapotú és zömében hasznosítatlan műemlék épületeinek felújítása, a kert rendezése. Elsőként a Látogatóközpont épületébe mentünk, ahol volt egy kis pénzügyi bonyodalom, de addig sem unatkoztunk, elfoglaltuk magunkat.

A BCC által felkért Sárkány Vivien idegenvezető alapos ismertetőjét hallgatva sétáltunk, néztük az épületeket, szobrokat, megismertük egy XIX. századi magyar vállalkozás keserves és dicsőséges fejlődését, hogyan lehet tehetséggel, szorgalommal, sok munkával – és persze szerencsés körülmények között – igazi világraszóló sikereket elérni. Az elbeszélés hátterét adó épített környezet segítséget adott ahhoz is, hogy jobban megismerjük, megértsük Zsolnay Vilmost és utódait, mint embert. A gyönyörű, emberléptékű lakó és üzemépületek tanúskodtak mellettük.

Az idegenvezető elköszönése után a haditanács megállapította a további programot. Az első - idegenvezető nélkül - meglátogatott objektum a Bóbita bábszínház bábmúzeuma volt, ahol gyönyörködtünk a bábokban, eszközökben, és azt hiszem mindenkinek eszébe jutottak azok az élmények, amiket a bábszínházban szülőként, vagy nagyszülőként átéltünk. Az egyik teremben játszani is lehetett a bábokkal.

Ezt követően Zsolnay család nyughelyét a Zsolnay Mauzóleumot kerestük fel. Egyöntetű volt a jóleső csodálkozás, hogy milyen szép lett. Különösen azok értékelték ezt, akik látták lepusztult voltában is. Kis szépséghiba, hogy akik lementek a kriptához, láthatták, hogy a szigetelés nem tökéletes. Megnéztük Zsolnay Miklós érckoporsóját, közben beszéltünk arról is, hogy az építészeti megoldás hasonlít Napóleonéhoz, aki a párizsi Invalidusok Dómjában nyugszik. Mindkét esetben a „karzatról” mindenkinek fejet kell hajtani a koporsók előtt, ha látni akarja azt, illetve a kriptában lévő nézőnek fel kell emelnie a fejét a megemelt koporsó előtt.

A következő állomás Winkler Barnabás gyűjteménye, a Rózsaszín kiállítás volt, „Kezdetben volt a rózsaszín…” címmel. Ez azért is szerencsés választás volt, mert így látni lehetett, hogy már induláskor is igényes, szép termékekkel jelentek meg a piacon, még ha ezek a tárgyak nem is minősülnek egyedi művészeti alkotásnak. A kiállított tárgyak szépek, kedvesek, néha mulattatóak voltak, mint például az emeletes fogkefetartó. Ebben az épületben bepillanthattunk a gyártás titkaiba tablók, kiállított anyagok, félkész- és késztermékek segítségével. A szó szoros értelmében bepillantást nyertünk a munkahelyekre is, ahol éppen pihentek az eszközök.

Praktikus okok miatt a következő állomás a volt Labor - Interaktív Varázstér lett. A Varázslabor természettudományos, technikai interaktív kiállítás és játszóház, amely új ismeretek megszerzésén kívül lehetőséget ad a szórakozásra is. Próbálgattuk is magunkat rendesen: tükörbe nézve próbáltunk(!) rajzolni, azonos hangfrekvenciát próbáltunk(!) beállítani a fülhallgatón, hogy jutalmunk egy szabályos lézerkör legyen a szemközti falon, visszhangos mikrofonon át beszéltünk egymással.

Megnéztük a Pécsi Galériában kiállított festményeket is, mely az Új Paradicsom témakörét ölelte fel - ahogy annak lennie kell -, eléggé egyéni stílusban.

A maradó csapatnak ezután következett a fénypont. Az Amerikába szakadt hazánkfia, Gyugyi László által a városnak hagyományozott gyűjtemény, a Zsolnay aranykora egyszerűen lenyűgöző. Ezek már valóban egyedi művészi értékek. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy ez volt a legszebb, és ez olyan szép, hogy ezt majd még külön is meg kell nézni. Nem is lehet erről most röviden részleteket mondani, csak biztatni mindenkit, aki szereti a szépet, hogy mielőbb nézze meg. Kedvcsinálóként annyit, hogy a magánygyűjtemény 600 darabos kerámia-együttesének minden darabja ugyanazon Zsolnay műhelyből származik, az 1870-es évektől 1910-es évekig tartó időszakban készültek.

Ezeket a helyszíneket jártuk végig. Kedvtelve, örömmel. De tudjuk jól, hogy vissza kell még mennünk, mert vannak olyan létesítmények is, amelyeket nem volt alkalmunk megnézni. Csak elsuhantunk az egyetemi negyed mellett, az út felett átívelő hídon csak végigsiettünk, a Teniszpálya lelátójára csak messziről pillantottunk rá, ahogy az Üvegházra is, a Janus Egyetemi színház előtt is csak elmentünk, a Liszt Ferenc Hangversenyterem csak megemlítésre került, éppen úgy, mint az E78, a Pécsi Kulturális Központ új helyszíne, és a Menzát sem próbáltuk ki.

Muszáj visszamenni, mert a Planetárium csak április végén nyílik meg, és látnunk kell azt is.

Szép nap volt, tele élményekkel, meglepően kedvezményes áron. Mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy éljen a BCC által ajánlott kulturális programok lehetőségeivel, mert felejthetetlen élményekben lehet része. 

Nyaka Ildikó

 

Előtalálkozó Csokonyavisontán - 2012. március 14-18.

Ismét megkezdtünk egy szezont. Az első találkozónk ami Csokonyavisontán volt szokás szerint nagyon jól telt. Voltak akik korábban kezdték meg mert a tél megviselt szervezetét egy kis kezeléssel javították. De mindenki aki tudott előbb érkezett. Az időjárás igen kegyes volt hozzánk, mert gyönyörű napsütésben teltek a napok. Mindenki szívta magába a nap sugarait meg a szokásos gyümölcs nedüket. Meg is volt a jó kedv mindenhol. 
Mindennapra volt valami amin jól derültünk. Még a kemping kukájára is egy eladó tábla került és még vevő is akadt rá. Kálmán Józsi is hozta a szokásos formáját ez is csak a jókedvet hozta ránk. Mindenki evett, ivott, beszélgetett élvezte a jó víz hatását. Kálmán Jutka igencsak kitett magáért megint ugyanis egyik nap egy estére mát jóleső finom forralt bort készített én meg egy kis gyorsan összerakható sütit készítettem a tagok részére. Aztán Jutka egy fantasztikus pörköltet is főzött, ami úgy elfogyott, hogy még az alján sem maradt semmi. 
Tombola sorsálás is volt szép nyereményekkel és beutalókkal, aminek nagy sikere volt. Meghívta a tagokat a Dr. Nuszpl család a hétvégi telkükre egy kis kikapcsolódásra és pálinkázásra. Több mint 20-an voltunk jelen. Gyönyörű helyen, nagyon szépen megoldva telepítettek egy lakókocsit, ami elé egy zárt teraszt is építettek, ahol mindannyian elfértünk. Közvetlen a Dráva partján helyezkedik el, ahol a jó levegő és a nyugalom áraszt el mindent. Nagyon kellemes délutánt töltöttük el társaságukban. Ezúton is megköszönjük a családnak a szíves fogadtatást. 
A hagyománynak megfelelően idén is néhányan elmentek Nagyatádra a piacra. Sosem jön haza a kis társaság vásárlás nélkül. Mindenki talál ott kedvére való dolgot. Sajnos az utolsó nap már senkinek sem nagyon válik ínyére, de most azért az vígasztal mindenkit, hogy nemsokára találkozuk ismét. 
Köszönjük a Kálmán Józsinak a szervezést Jutkának a főzést. 

Treszner Marcsi

Adok-veszek

Képek a BCC életéből

Aktuális idő

2019. október 14.